Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 

MOHOSZ-ról

A megyei és területi szövetségek közös szervezete a Magyar Országos Horgász Szövetség. A MOHOSZ jelenleg 25 megyei és területi horgászszövetség szövetségeként képviseli a horgászérdekek országos védelmét, a horgászattal kapcsolatos, a horgászatot, a horgászszervezeteket érint? törvény- és rendeletalkotási munka során. Ellátja tagszervezeteinek országos érdekképviseletét és érdekvédelmét. A törvény- és rendeletalkotási, valamint az igazgatási, hatósági munkát figyelemmel kíséri a horgászatot és a horgászszervezeteket érint? témákban, javaslatokat, véleményeket, álláspontokat fogalmaz meg és közvetít a törvényalkotás, az államigazgatás, a különböző hatóságoknak, kiemelten a halászati hatóságnak.

bövebben

Horgászvizsgáról

A vizsgadíj 2004 évtõl 1.000.- Ft, mely összeget a vizsgabizottságnál a vizsga kezdete előtt kell befizetni.

A rendeletek szerint a horgászvizsgán a következő ismeretekrõl kell számot adni:

a) a halászati, horgászati jogszabályokról,
b) a méretkorlátozással, a tilalmi időszakkal védett és a természetvédelmi oltalom alá tartozó halfajok meghatározásáról, fõbb biológiai jellemzõirõl,
c) az alapvető horgászmódszerekrõl,
d) a zsákmánnyal való kíméletes bánásmódról,
e) a vízparti és a csónakból történő horgászat legfontosabb biztonsági szabályairól,
f) a halászati őrzés ismereteiről,
g) a horgászattal kapcsolatos legfontosabb természet- és környezetvédelmi szabályokról,
h) az egyesületi tagságból eredõ jogokról és kötelezettségekről.

bövebben

A Horgászat országos szabályai

A Horgászat Országos Szabályai egy olyan szabálygyűjtemény, amely elõsegíti a horgászat céljának érvényesülését: a halfogást sportszerû eszközökkel és módszerekkel, a kifogott hallal való ésszerû kíméletes bánásmódot, a szabadidõ kulturált eltöltését, az egészséges kikapcsolódást a természetben. A horgászatot törvények és egyéb jogszabályok szabályozzák. Az egyes vizeken a horgászközösségek, illetve a víz kezelõi tovább szabályozhatják a horgászatot. Végül szabályozzák a horgászatot azok az etikai normák, amelyek mindenki számára biztosítják a zavartalan szabadidõ-eltöltést.

Minden egyes horgász számára kötelező a horgászat jogi szabályainak ismerete, továbbá a horgászat rendjének betartása és a horgászati etikának az alkalmazása.

bövebben

Fogási napló

A halászati-horgászati törvény előírása szerint a területi engedélyes, a kifogott hal mennyiségérõl és faj szerinti összetételérõl fogási naplót köteles vezetni, amelynek alkalmasnak kell lennie a rendelet mellékletében felsorolt halfajok (ponty, csuka, süllő, kõsüllõ, harcsa, balin, angolna, pisztráng, márna, kecsege, amur, egyéb, összesen), halászati vízterületek szerint kifogott évenkénti mennyiségének megállapítására. A rendelet szerint az engedélyes, naponta a horgászat befejezése után köteles a naplóba bejegyezni az aznap kifogott mennyiséget.

bövebben

Állami horgászjegy

A halászati-horgászati törvény és kapcsolódó rendelete az állami horgászjegy kiadását részletesen szabályozza. a törvénybõl következõen hazánkban horgászni csak állami horgászjegy birtokában lehet. Az állami jeggyel rendelkezõ horgász vásárolhat azután különbözõ területi engedélyeket. Az állami horgászjegy megváltásának ismeretei:

-Állami horgászjegyet az a ( 14. életévét betöltött ) személy kaphat, aki rendelkezik horgászvizsgával, vagy az elõzõ évi horgászjegyét bemutatja, horgászszervezeti tagságát igazolja és a fogási naplóját leadja. 

-A 14. életévét be nem töltött személy, illetve a 70. életévét betöltött személy mentes az állami horgászjegy díjának megfizetése alól.

-Az állami horgászjegy 1 évre - díj fizetése (1.000,-Ft) ellenében - adható ki, az új horgászok (vagy állami jegyüket elvesztõk) új állami jegy kártyát kapnak, míg az állami jeggyel már rendelkezõk jegyének következõ évre történõ érvényesítése (a jegy kitöltését követõ négy évben) bélyeggel történik.

bövebben

 

Gyermekhorgász szeretnék lenni


 

A gyermekeknek 14 éves életkoruk betöltéséig nem kell horgászvizsgát tenni. Persze célszerű tájékozódniuk, ismereteket szerezniük az egyes halfajokról, a törvény és rendeletek által előírt tilalmi és méretkorlátozásokról, mivel a szabályok betartásának elvárása rájuk is vonatkozik. A gyermek akkor horgászhat, ha rendelkezik állami gyermek horgászjeggyel, ez térítésmentes, és az adott vízre érvényes területi engedéllyel. A gyermek területi engedélyek általában kedvezményes árúak. Az adott területi engedélyen az érvényesség részletesen fel van tüntetve. Ezek a típusú engedélyek egyesületi hasznosításba tartozó vízterületekre nem, vagy csak adott egyesületek helyi szabályozása szerint érvényesek. Manapság már különféle típusú gyermek területi engedélyt lehet váltani, egy vízterületre, vagy egy térség egy megye területére is. A gyermek területi engedélyt kiadó fogási naplóval is ellátja, a gyermekhorgászt. A fogási naplót vezetni kell és a kiadó szervezetnek év végével a naplón feltüntetett időpontig le kell adni.  A gyermekhorgászokat szívesen látják a horgászegyesületek. Szívesen segítenek a horgászati alapismeretek elsajátításában, sok egyesület szervez gyermek versenyeket, vetélkedőket és horgásztáborokat is. Ügyelni kell annak a törvényi előírásnak a betartására, amely kimondja, hogy 14. életévét be nem töltött gyermek, kizárólag  nagykorú személy   Kép felügyelet mellett, egy horgászbottal azon egy horoggal horgászhat. A gyermek naponta a törvényi előírás szerint egy darab méretkorlátozással védett halat, 3kg kősüllőt és a méretkorlátozás alá nem eső halfajokból, kárász, keszeg félékből 5 kg-ot  foghat. Az egyes víz hasznosítok, területi engedélyt kiadók szigoríthatják, korlátozhatják a  gyermekhorgász által használható horgászmódszereket, így több helyen csak úszós készség használatát engedélyezik, illetve fogási lehetőségeit is korlátozhatják,  pl; csak méretkorlátozással nem védett halfajokra engedve meg a horgászatot. Ezért a horgászrendi előírásokat minden esetben át kell tanulmányozni.   

 

 

 

Tilalmakról, méretkorlátozásokról

 

A 73/ 1997. (X.28.) FM-KTM együttes rendelet alapján a halfajok tilalmi ideje a következő.

 

tilalmi időszakok

 

A rendelet 3.§ (2) bekezdése szerint:
a tilalmi idők az első nap nulla órakor kezdődnek és az utolsó nap huszonnegyedik órájában végződnek. Ha az első nap szombatra, vagy pihenőnapra esik, a tilalom az azt követő munkanapon lép érvénybe. Amennyiben a tilalmi idő utolsó napja esik szombatra, vagy pihenőnapra, a tilalom a közvetlenül megelőző munkanapon végződik.

A halászati-horgászati törvény 39. § (1) bekezdése előírása szerint:
Ha a halászati vízterületen vagy annak meghatározott részén a halállomány vagy élőhelyének védelme indokolja, a halászati hatóság - természeti vagy védett természeti terület esetén a természetvédelmi hatóság szakhatósági hozzájárulásával -

a) az előírt halászati tilalmi időt - legfeljebb tizenöt nappal - meghosszabbíthatja;

b) korlátozhatja vagy megtilthatja egy vagy több halfaj halászását, horgászását;

c) az előírt halászati tilalmi időt - legfeljebb tizenöt nappal - megrövidítheti,

A törvény 40. §-ban rögzítettek szerint:
Fogási tilalom alá tartozó vagy jogszabályban, illetve hatósági határozatban megjelölt fogási méretnél kisebb hal vagy más víziállat fogása esetén a halat, illetve a víziállatot a vízbe kíméletesen vissza kell helyezni.

 

Egyes halfajok és rákok halászati vízterületről kifogható legkisebb mérete

 

méret korlátozás

 

A halászati-horgászati törvény meghatározóan rögzíti az egyes halfajok tilalmi idejét és méretkorlátozását.

A hazai vízterületek hasznosítóinak az előírásokat mindenkor be kell tartaniuk.

Bizonyos esetekben a szakmai indokok, megfigyelések és tudományos vizsgálatok eredményei azt mutatják, az adott víz esetében a törvényi előírástól valamelyest eltérő tilalmi, vagy méretkorlátozási előírásra lenne szükség.

Ilyen esetben a törvényben biztosított lehetőség szerint a víz hasznosítója megfelelő szakértői véleménnyel alátámasztott, indokolt kérelemmel fordulhat a halászati hatósághoz.

A törvényi előírástól valamelyest eltérő szabályozást, meghatározott időtartamra (egy évre, vagy rövidebb időszakokra) a halászati hatóság határozata szerint lehet alkalmazni az adott vízterületen.

A vízhasznosítók egy része él ezzel ezzel a lehetőséggel és esetek egy részében egy adott halfaj fogási tilalmi ideje alól felmentést kaphatnak legfeljebb egy évre.

A tilalomi idővel védett halfajok ívási tevékenységének korai befejeztével, azt megfigyelésekkel, vizsgálatokkal alátámasztva a tilalmi idő lerövidítését kezdeményezhetik a halászati hatóságnál.

A halászati hatóság jóváhagyása, határozata alapján a telepített halállományok védelme érdekében helyi, időszakos egy halfajra, vagy teljes halállományra vonatkozó fogási, horgászati tilalmak is elrendelésre kerülhetnek.

 

Védett halfajok

 

védett halak

 

A halászati-horgászati törvény és végrehajtási rendeletei fokozott szigorral védik a Magyarországon honos és állományukban veszélyeztetett halfajokat.

A 73/1997. (X. 28.) FM-KTM együttes rendelet szól részletesen a nem horgászható halfajokról és azok állományáról. A rendelet kimondja:

1.§

(1) A halászati vízterületeken a mellékletben felsorolt halfajok és víziállatok egyedének halászati vagy horgász eszközzel történő fogása egész éven át tilos. A tilalom a felsorolt fajok valamennyi egyedfejlődési alakjára vonatkozik.

(2) A mellékletben felsorolt védett faj véletlenül kifogott egyedét - a horogtól óvatosan megszabadítva, vagy ha ez nem lehetséges, akkor a zsinórt a szájnyílás előtt átvágva - haladéktalanul vissza kell helyezni élőhelyére. Amennyiben a zsákmányban a védett faj egyede ismételten kifogásra kerül a halászati (horgászati) tevékenységet azonnal be kell szüntetni.

Védett a hüllők, kétéltűek (békák) valamennyi faja is.

13/2001. (V.9.) KÖM rendelet 2002. január 1-én lépett hatályba és több halfajt helyezett védelem alá, ezeket is tartalmazza a fenti lista.

Hazánkban a természetvédelmi oltalom alatt álló halfajok száma : 34 , így a hazai természetes vizekben élő közel 80 halfaj mintegy 30 %-a védett. A védett halfajok listáján többnyire olyan fajok is szerepelnek, amelyek elterjedési területének határa Magyarország emiatt csak kis számban, vagy csak alkalomszerűen fordulnak elő egyes vizeinkben (dunai ingola, pontokaszpikus géb félék).

Másik csoportjuk kizárólag a Kárpát-medence vízrendszerében található meg, emiatt különlegesek, hiszen csak itt élnek az egész világon, ezek az úgynevezett bennszülött fajok ilyen például a petényi vagy magyar márna. (mind a három képsor elmarad, a későbbi poszter pótolja !)

Egyes a halfajok állományai az utóbbi évtizedekben elsősorban emberi tevékenységeinek hatására - lecsapolások, folyó szabályozások hatására- nagyon megritkultak, az élőhelyeik, életterük beszűkült ( pl. lápi póc, tok félék).

Az élőhelyet és a védett halfaj állományát károsan befolyásoló tényezők sokfélék lehetnek, ilyen többek között a kellően nem átgondolt vízi környezet átalakító munkálatok, a kotrások, a mederszabályozások, a vízszennyezések, a vízminőségének drasztikus megváltozása, kedvezőtlen irányba fordulása, vagy a fokozott növényi eutrofizáció, de még a halgazdálkodási tevékenység is hatással lehet a halfauna szerkezetére.

További halfajokat is terveznek természetvédelmi oltalom alá helyezni. Ilyen fajként emlegetik például a széles kárászt, amely őshonos fajunk, azonban ideális élőhelyének beszűkülésével és egyes agresszíven terjeszkedő halfajok (ezüstkárász, törpeharcsa) kiszorító hatása miatt igen megritkult állományuk a természetes vizeinkben. A védetté nyilvánítás azonban ebben ez esetben nem tűnik célszerű megoldásnak, mivel e halfaj megfelelően szaporítható, ezért mindenképpen meg kell kisérelni bizonyos vízrendszerekbe történő visszahonosítását. Ha állományának regenerálása eredményes lesz, remélhetőleg nem szükséges majd védelem alá helyezni e halfajt.

Figyeljük, óvjuk természeti értékeinket, köztük a ritka, oltalom alatt álló halfajainkat!

Minden horgásznak és halásznak az kell legyen a célja, hogy a fokozott védelem alatt álló halfajokat rögzítő lista ne bővüljön időről-időre új, veszélyeztetett fajokkal. Kívánatos lenne, hogy egy-egy faj inkább lekerüljön a listáról azzal az indokkal, hogy a halfaj szaporításával, élőhelyének ésszerű kezelésével, védelmével és fenntartásával állománya kedvezően regenerálódott. Természetesen ehhez a vízépítőknek, a vízkormányzóknak, a halszaporítóknak, a vizek hasznosítóinak és másoknak is össze kell fogni.

A Nimfea Természetvédelmi Egyesület ( Túrkeve, Kenyérmezei u. 2./d, tel.: 56-361-505) részéről hozzájárultak ahhoz, hogy az egyesület által 2003 évben elkészített, védett és fokozottan védett halfajokról szóló, plakátokat e menüpont keretében közzétegyük. A pdf formátumban letölthető plakát szemléletesen mutatja védelem alatt álló halfajainkat.